0%-os számla az EU-s céges vevőnek. Két feltétele van, és a másodikat a legtöbb bolt nem ismeri.
Fordított adózásnál nem az eladó számítja fel az áfát, hanem a vevő rendezi a saját országában. A számla 0%-os áfával megy ki, és rákerül egy utalás arra, hogy fordított adózás alá esik.
Webshop-kontextusban ez a közösségen belüli, cégek közti értékesítés szabálya. Nem kedvezmény, nem választható opció, és nem is jár mindenkinek, akinek van adószáma.
A két feltétel
Az első: a vevőnek érvényes közösségi adószáma kell legyen. Ez a szám a VIES-ben ellenőrizhető, és az ellenőrzés nem opcionális — érvénytelen számra kiállított 0%-os számlánál az áfahiány az eladót terheli.
A második: a szállítási célországnak különböznie kell attól az országtól, ahonnan teljesítesz.
A második feltételt szokták nem tudni, és ez okozza a legtöbb hibás számlát. Ha magyar raktárból magyar címre megy a csomag, akkor nincs fordított adózás. Akkor sem, ha a vevőnek van közösségi adószáma, és akkor sem, ha osztrák cégről van szó magyar telephellyel. Az árunak ténylegesen el kell hagynia az országot.
Amiért a Shopify-t hibáztatják
Visszatérő panasz, hogy a rendszer „csak az EU-s adószámokat fogadja el, a magyarokat nem".
A rendszer nem hibázik. Azt csinálja, amit a szabály előír: magyar szállítási címnél nem alkalmaz fordított adózást, mert nem is szabad. Csak nem azt csinálja, amit vártak tőle.
Ebből a félreértésből származik a legtöbb felesleges munkaóra a témában. A magyar boltok jellemzően a magyar céges vásárlót akarják kiszolgálni, közben viszont az EU-s eset szabályait olvassák, és utána azt keresik, hogyan lehet a Shopify-ban 0%-os áfát adni a hazai cégnek. Sehogy, mert nem is kell.
Három eset, amit érdemes szétválasztani
A „céges vásárló" nem egy kategória, hanem legalább három helyzet.
Magyar cég vásárol magyar boltból: 27% áfa, magyar számla, az adószám adminisztratív okból kerül rá. Másik tagállam cége vásárol és oda is kéri: 0%, fordított adózás. EU-s magánszemély vásárol: ez nem B2B, hanem közösségi távértékesítés, ahol a 10 000 eurós éves küszöb és az OSS dönt.
Kézzelfoghatóan, ugyanarra a 100 000 forintos rendelésre. Egy budapesti kft. 127 000 forintot fizet. Egy bécsi cég, aki Bécsbe kéri, 100 000-et, és Ausztriában rendezi az áfát. Egy bécsi magánszemély a magyar 27%-ot fizeti, hacsak nem lépted át az éves küszöböt — onnantól osztrák áfával kell számláznod neki.
A számla után jön a bevallás
A 0%-os számla kiállítása nem zárja le az ügyet. A közösségi értékesítésekről összesítő nyilatkozatot kell benyújtani a NAV felé, és ehhez a vevő közösségi adószámát nyilván kell tartani.
A gyakorlati következmény a webshopra nézve az, hogy az adószámnak kereshető, kinyerhető formában kell léteznie. Ha csak a cégnév mezőbe fűzve van meg, akkor a bevallás összeállítása kézi másolgatás lesz minden hónapban.
Ez a pont az, ahol a fordított adózás átmegy adózási kérdésből rendszerszervezési kérdésbe. A szabályt a könyvelőd ismeri; azt viszont, hogy az adat egyáltalán rendelkezésre áll-e, a webshop dönti el.
Bővebben: EU-adószám és B2B-számlázás Shopify-on: mikor 0% az áfa?