Magyar cégnek magyar boltból 27% áfával számlázol, ugyanúgy, mint magánszemélynek. A 0%-os, fordított adózású számla akkor jön szóba, ha a vevő másik EU-tagállam cége, van érvényes közösségi adószáma, és a csomag is másik országba megy. Az EU-s magánszemélyeknél pedig egy harmadik szabály él, a 10 000 eurós küszöb és az OSS. Ez a három eset keveredik össze a leggyakrabban, és ebből jön a legtöbb hibás számla.

Három eset, amit érdemes szétválasztani

A „céges vásárló" nem egy kategória. Legalább három különböző helyzet van mögötte, és a szabályok is háromfélék:

Magyar cég vásárol a magyar boltodból. Adózásilag ez semmiben nem különbözik attól, mintha magánszemély vásárolna. 27% áfa, magyar számla. Az egyetlen különbség adminisztratív: az adószámnak rá kell kerülnie a számlára, hogy a vevő el tudja számolni.

Másik EU-tagállam cége vásárol. Itt jön képbe a fordított adózás. Te 0%-kal számlázol, a vevő pedig a saját országában rendezi az áfát. Ehhez feltételek kellenek, és pont ezeken szokott elcsúszni a dolog.

EU-s magánszemély vásárol. Ez nem B2B, hanem közösségi távértékesítés. Egy bizonyos éves összeg fölött már nem magyar áfával kell számláznod, hanem a vevő országáéval.

Döntési fa: ki a vevő és mennyi az áfa magyar Shopify-boltból. Magyar vevőnél 27% áfa, cégnél az adószám a számlára, fordított adózás nincs. Másik EU-tagállamba szállított céges rendelésnél 0% áfa fordított adózással, két feltétellel: érvényes közösségi adószám és a célország eltér a teljesítés országától. EU-s magánszemélynél 10 000 eurós éves küszöb dönt, alatta magyar 27%, fölötte a vevő országának áfája, OSS-bevallással.
Döntési fa: ki a vevő és mennyi az áfa magyar Shopify-boltból. Magyar vevőnél 27% áfa, cégnél az adószám a számlára, fordított adózás nincs. Másik EU-tagállamba szállított céges rendelésnél 0% áfa fordított adózással, két feltétellel: érvényes közösségi adószám és a célország eltér a teljesítés országától. EU-s magánszemélynél 10 000 eurós éves küszöb dönt, alatta magyar 27%, fölötte a vevő országának áfája, OSS-bevallással.

Hogy kézzelfogható legyen, három példa ugyanarra a 100 000 forintos rendelésre. Egy budapesti kft. vásárol tőled: 127 000 forintot fizet, a számlán ott az adószáma. Egy bécsi cég vásárol, és Bécsbe kéri: 100 000 forintot fizet, a számla 0%-os, ő pedig Ausztriában rendezi az áfát. Egy bécsi magánszemély vásárol: ő a magyar 27%-ot fizeti, hacsak nem lépted át az éves küszöböt, mert onnantól osztrák áfával kell számláznod neki.

Ez a hármas azért fontos, mert a legtöbb magyar bolt az elsőt akarja megoldani, és közben a második szabályait olvassa. Aztán jön a kérdés, hogyan lehet a Shopify-ban 0%-os áfát adni a céges vásárlónak, amire a válasz az esetek nagy részében az, hogy sehogy, mert nem is kell.

Magyar céges vásárló: adminisztráció, nem adózás

Kezdjük a leggyakoribb esettel, mert ez a legegyszerűbb.

Ha magyar boltból magyar cégnek adsz el, az áfa 27%. Nincs fordított adózás, nincs 0%, nincs semmi különleges. A vevő azért kéri az adószámát a számlára, hogy a könyvelése rendben legyen, nem azért, mert ettől olcsóbb lesz neki.

Ez azért fontos, mert innentől a probléma technikai és nem adózási: hova írja be a vásárló az adószámot. A Shopify checkoutja B2C-re épült, ilyen mező nincs benne, és nem is lesz.

A gyakorlatban két kerülő út él. Az egyik az Address line 2 mező átnevezése a fordítási felületen. A másik, hogy a cégnév mezőbe kerül minden „cégnév, adószám" formátumban, és a számlázó bontja szét. Mindkettő működik, de mindkettő olyan mezőt használ, amit másra találtak ki.

Ennek van következménye, és a gyakorlatban elő is jön. Az egyik boltnál egy alkalmazás a rendelések nagy részét csalásgyanúsnak jelölte, mert a cégnév mezőben olyan adatot talált, amire nem számított. Egy másiknál a rendszer nem tudott mit kezdeni azzal, hogy két adószám is szerepelt, ott emberi ellenőrzés kellett minden rendeléshez.

Aki komolyan visz B2B-t, annak ez kevés lesz. Ott olyan megoldás kell, ami külön mezőben kezeli a cégnevet és az adószámot, validálja a formátumot, és rendesen szétbontva adja át a számlázónak. Erre való a magyar kosR checkout-app, ami a saját felületén kezeli a céges vásárlást. Ez a mi fejlesztésünk, úgyhogy vedd ennek megfelelő súllyal; a lényeg, hogy natív Shopify-eszközzel ez nem oldható meg.

EU-s céges vásárló: a fordított adózás

Most jön a rész, amiért a legtöbben keresik ezt a témát.

A fordított adózás azt jelenti, hogy közösségen belüli értékesítésnél nem te számítasz fel áfát, hanem a vevő rendezi a saját országában. A számlád 0%-os áfával megy ki, és rákerül egy utalás arra, hogy fordított adózás alá esik.

Két feltétel van, és a korpuszunkban szereplő boltok jellemzően a másodikat nem tudták előre:

Az első: a vevőnek érvényes közösségi adószáma kell legyen, amit ellenőrizni is kell.

A második: a szállítási célországnak különböznie kell attól az országtól, ahonnan teljesítesz. Ha magyar raktárból magyar címre megy a csomag, akkor nincs fordított adózás, akkor sem, ha a vevőnek van közösségi adószáma, és akkor sem, ha netán osztrák cégről van szó magyar telephellyel.

Ez a második feltétel magyarázza azt a panaszt, ami többször előkerült: hogy a Shopify „csak az EU-s adószámokat fogadja el, a magyarokat nem". A rendszer nem hibázott. Azt csinálta, amit a szabály előír, csak nem azt, amit vártak tőle.

A fordított adózásnak van egy vetülete, ami a webshopon kívül esik, ezért könnyű elfelejteni. A 0%-os számla kiállításával a történet nem ér véget: a közösségi értékesítésekről rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséged is van a NAV felé, és ehhez a vevő közösségi adószámát nyilván kell tartani. Ez könyvelői feladat, de a webshopnak úgy kell működnie, hogy az adat egyáltalán rendelkezésre álljon. Ha az adószám csak a cégnév mezőbe fűzve létezik, akkor a hónap végi adatszolgáltatás kézi munka lesz.

Egy dolgot érdemes itt kimondani, mert pénzbe kerül, ha kimarad. A 0%-os áfa helytelen alkalmazása nem apró adminisztratív hiba. Egy boltnál a rosszul megadott nullaszázalékos kulcs miatt a beszerzés áfája nem volt visszaigényelhető, és ez a hiba hónapokig futott, mielőtt kiderült.

A VIES-csapda: melyik adószámot kéred be?

Ez a gyakorlati buktató, amin a legtöbb magyar bolt fennakad, és a megoldása egyszerű, ha egyszer érti az ember.

Magyarországon kétféle adószám van, és a vásárlók többsége nem tudja, mikor melyik kell:

A belföldi adószám 11 jegyű, 12345678-1-23 formátumú. Ez a belföldi ügyletekhez való. Ez nem szerepel a VIES-ben, az európai adószám-ellenőrző rendszerben.

A közösségi adószám az országkódból és a belföldi adószám első nyolc jegyéből áll, tehát HU12345678 formájú. Ezt külön kell kérni a NAV-tól, és ez az, ami a VIES-ben ellenőrizhető.

Amikor tehát egy magyar céges vásárló azt látja a checkoutban, hogy „adószám", nagy eséllyel a 11 jegyűt írja be. Ha a rendszered VIES-alapú validációt futtat, az elutasítja, és a vásárló nem érti, mi a baj, hiszen az az ő adószáma.

Ha bizonytalan vagy egy adószámban, ellenőrizni te magad is tudod: a NAV oldalán és az Európai Bizottság VIES-felületén is lekérdezhető, hogy egy közösségi adószám érvényes-e, és melyik céghez tartozik. Nagyobb tételnél ez a fél perc megéri, mert egy érvénytelen adószámra kiállított 0%-os számla utólag a te problémád lesz, nem a vevőé.

Ebből két gyakorlati következtetés adódik. Ha magyar cégeknek adsz el, a mező feliratából derüljön ki, melyik adószámot kéred, és a validáció ne akadjon el a 11 jegyűn. Ha pedig ténylegesen nem értékesítesz EU-s cégeknek, akkor az EU-adószám mezőt hagyd kikapcsolva. A legtöbb magyar boltnál ez a mező csak összezavarja a vásárlót, és rendelést veszítesz vele.

Amit a Shopify tud 2026-ban

Itt érdemes frissíteni a képet, mert ezen a téren változott a helyzet, és sok régi cikk elavult.

A Shopify Tax használata mellett működik a checkout-oldali adószám-validáció. A vevő megadja a közösségi adószámát, a rendszer ellenőrzi, és ahol jár a mentesség, ott leveszi az áfát a rendelésről. Ez natív funkció, nem kell hozzá külön app.

Két korlátot viszont tudni kell róla:

Csak Shopify Tax mellett működik. Ha kézi adóbeállításokat használsz, ez a validáció nem érhető el.

A B2B-specifikus checkoutban jelenleg nem elérhető. Vagyis pont abban a felületben nincs meg, amit a Shopify a nagykereskedelmi vásárlóknak szánt.

A beállítás helye a Shopify adminban a Beállítások, majd Adók és vámok menüpont. Itt látod, melyik szolgáltatást használod, itt kell megadnod a magyar adószámot és az áfa-begyűjtés státuszát, és itt kapcsolható az adószám-bekérés a checkoutban. Ez a rész sokszor kimarad, pedig ez adja a számlázó bemenetét: hiába jó az integrációd, ha a Shopify hibás adóadatot ad át neki. Volt olyan bolt, ahol a számlák sorra 0%-kal mentek ki pusztán azért, mert ezen a képernyőn nem volt kitöltve a magyar adószám.

Két dátum, ami idén számít. 2026. május 13-tól az EU-ban vagy az EU-ba értékesítő új boltok már nem választhatják a Basic Tax szolgáltatást, marad a Shopify Tax vagy a kézi beállítás. 2026. július 1-től pedig megszűnt a 150 eurós vámmentesség az EU-ba érkező importra, erről külön hírben írtunk. Ez utóbbi nem B2B-kérdés, de aki nemzetközi eladásban gondolkodik, annak most újra kell számolnia.

Ahol a Shopify elfogy

Az őszinte szakasz, mert enélkül a cikk fele igaz csak.

Egy bolt, egy adólogika. Ha párhuzamosan akarsz áfás lakossági és nettó nagykereskedelmi árat mutatni ugyanabban a boltban, az nehéz terep. A korpuszban több bolt ütközött ebbe, és a megoldásuk mindig kompromisszum lett.

A komoly B2B-funkciók Plus-szintűek. A cégprofilok, az egyedi katalógusok, a fizetési feltételek a Shopify B2B csomagjához tartoznak, ami Plus. Ez nem technikai korlát, hanem árazási: a magyar boltok többségénél a nagykereskedelmi forgalom nem termeli ki a Plus havidíját.

A szállítási díj áfája. Egy valós esetben a nemzetközi fuvar áfamentes lett volna, a rendszer viszont áfásan vitte tovább a szállítási díjat, és ezt utólag kellett javítani.

Az eltérő küszöbök. B2B-nek más ingyenes szállítási határ, más kedvezmények: ezek külön megoldást igényelnek, natívan nem szétválaszthatók.

A B2B-appokból érkező adat. Ha külön nagykereskedelmi appot használsz, az adószám nem feltétlenül oda kerül, ahonnan a számlázó várná. Ezt tesztelni kell, nem feltételezni.

Van ebben valami tanulságos. A Shopify a világ egyik legjobb B2C-rendszere, és pontosan attól az, hogy nem próbál minden ország minden adózási esetét lekövetni. Ez a döntés a boltok többségének jó. Neked viszont, ha magyar cégeknek számlázol EU-s adószámmal, épp ez a döntés kerül pénzbe. A platform nem ellened dolgozik, csak nem rólad szól.

EU-s magánszemély: az OSS és a 10 000 eurós küszöb

Ez szigorúan véve nem B2B, de mindig ugyanabban a beszélgetésben kerül elő, úgyhogy röviden ide tartozik.

Ha EU-s magánszemélyeknek adsz el, van egy éves küszöb: 10 000 euró, ami nagyjából 3,1 millió forint. Ez alatt magyar áfával számlázhatsz mindenkinek. Fölötte viszont a vevő országának áfáját kell felszámítanod, tehát egy német vásárlónak német áfával.

Az OSS az a rendszer, ami ezt kezelhetővé teszi: nem kell minden tagállamban külön adóregisztrációt kérned, hanem egy helyen vallod be az egészet.

Amit ebből érdemes megjegyezni: ez tervezési kérdés, nem beállítási. A küszöböt menet közben lépi át az ember, jellemzően egy jól sikerült kampány után, és ilyenkor már késő elkezdeni gondolkodni rajta. Ha külföldre nősz, ezt a könyvelővel előre kell átbeszélni.

A küszöb ráadásul összesített: nem országonként számolódik, hanem az összes EU-s magánszemélynek történő értékesítésedre együtt. Egy jól futó német és egy közepes osztrák kampány együtt hamarabb átviszi a határon, mint gondolnád. A Shopify oldalán ehhez az kell, hogy a piaconkénti adókulcsok be legyenek állítva, különben a rendszer továbbra is magyar áfával számol, miközben már nem azzal kellene.

Mit tegyél, ebben a sorrendben

  1. Döntsd el, kinek adsz el ténylegesen. Nem elméletben, hanem a rendeléseid alapján: magyar magánszemély, magyar cég, EU-s cég, EU-s magánszemély.
  2. Ha csak az első kettő van: kérj be adószámot a checkoutban, és ennyi. Ne bonyolítsd, ne kapcsolj be EU-adószám validációt.
  3. Ha EU-s cégeknek is adsz el: Shopify Tax, közösségi adószám bekérése, és beszéld át a könyvelővel a fordított adózást, mielőtt élesíted.
  4. Ha EU-s magánszemélyeknek nagy volumenben: OSS, és figyeld a küszöböt.
  5. Mindenképp: fusson le egy tesztszámla mindegyik vevőtípusra, mielőtt éles forgalomban derül ki a hiba.

Egy záró megjegyzés, ami az egész cikkre érvényes. Az áfa nem beállítás kérdése, hanem jogi helyzeté. A Shopify csak azt hajtja végre, amit beállítasz neki, és nem fogja megmondani, hogy rosszul állítottad be. A cikk megmutatta, hol vannak a döntési pontok, de hogy a te esetedben melyik ág az igaz, azt a könyvelőddel kell tisztáznod. Az a beszélgetés fél óra. A rosszul kiállított számlák javítása nem.

Gyakori kérdések

Magyar cégnek 0% áfával kell számláznom, ha megadja az adószámát?

Nem. Magyar boltból magyar cégnek 27% az áfa, ugyanúgy, mint magánszemélynek. Az adószám azért kerül a számlára, hogy a vevő el tudja számolni.

Mi a különbség a belföldi és a közösségi adószám között?

A belföldi 11 jegyű (12345678-1-23), belföldi ügyletekhez való, és nincs a VIES-ben. A közösségi HU + nyolc jegy formátumú (HU12345678), EU-s ügyletekhez kell, és ez ellenőrizhető a VIES-ben.

Mikor jár a fordított adózás?

Ha a vevő másik EU-tagállam cége, van érvényes közösségi adószáma, és a szállítási célország különbözik attól, ahonnan teljesítesz.

Hova írja be a céges vásárló az adószámát a Shopify checkoutban?

Natívan nincs rá mező. Vagy az Address line 2 mezőt nevezed át, vagy a cégnév mezőbe kerül a „cégnév, adószám" formátum. Komolyabb B2B-forgalomnál checkout-app kell hozzá.

Miért utasítja el a rendszer a magyar adószámot?

Mert a vásárló nagy eséllyel a 11 jegyű belföldi adószámát adta meg, a VIES-alapú validáció viszont a HU-val kezdődő közösségi adószámot keresi.

Mi az OSS, és mikor kell?

Az egyablakos rendszer, amiben az EU-s magánszemélyeknek történő értékesítés áfáját egy helyen vallod be. 10 000 eurós éves küszöb fölött válik szükségessé.

Kell hozzá Shopify Plus?

Az alapokhoz nem. A Shopify B2B-funkciói (cégprofilok, egyedi katalógusok, fizetési feltételek) viszont Plus-szintűek.

Hasznos linkek

Kapcsolódó cikkeink: Automatikus számlázás Shopify-on, ÁFA és számlázás Shopify-on magyar szabályok szerint, Mennyire testreszabható a Shopify checkout.

Gyuri

Gyuri

Hugyecz György – keresőoptimalizálási szakértő és a TotalStudio egyik tulajdonosa. Weboldalaknál és webáruházaknál elsősorban SEO-val, tartalomfejlesztéssel és technikai auditokkal foglalkozik, emellett fizetett hirdetésekkel (Google Ads, Meta), szövegírással és általános tanácsadással is; aktívan érdeklődik és használja a különböző AI-megoldásokat.

Profil